Nemsokára akár meg is szabhatják, hogy ki mennyit fogyaszthat és utazhat? Egy amerikai portál ezzel riogatja olvasóit. A szén-dioxid-kibocsátást fejenként szeretnék csökkenteni olyan mértékben, hogy az 85 százalékos életszínvonal-eséshez vezetne Amerikában.
Az utazás és a turizmus övőjéről készített jelentést az Intrepid Travel és a The Future Labs Institute nevű utazási iroda, amiben meglehetősen borúsan látják a jövőt. Az éghajlatváltozás és a turisták utazásainak korlátozása nem sok jóval kecsegtet az ágazat számára.
A jelentés előrevetíti, hogy az utazások komolyan megfogyatkozhatnak, és lesznek olyan területek a világon, ahová nem is lesz érdeme ellátogatni, mert elveszítik a turisztikai vonzerejüket.
A jelentés másik félelme az egyelőre csak a szakmai körökben ragozott „személyes szén-dioxid-kibocsátási egységekre” vonatkozik. A klímavédők a fogyasztás korlátozását úgy képzelnék el, hogy minden polgárnak a földön volna egy kvótája, hogy mennyi szén-dioxidot is használhat el az adott évben.
Amennyiben ez megtörténne, az embernek magának kellene döntenie, mire használja a megszabott kvótáját, így a félelem valóban indokolt, hiszen a repülőgépes utazások pillanatokon belül felzabálnák az éves keretet, ezért sokan meggondolnák, hogy utazzanak-e.
Természetesen a gazdagok számára továbbra is lesz megoldás: pénzért vásárolhatnak pluszkvótákat, igaz, ez a lehetőség ugyanúgy drágítaná a repülős kiruccanásokat.
A javaslatok arról szólnak, hogy 2050-re az emberiség 750 milliárd tonnára próbálja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását. Ezért vélik úgy a jelentésben is, hogy 2040-re várhatóan korlátozzák a személyes kibocsátást, ezzel pedig az utazások számát.
A szakértői javaslat szerint fejenként évente 2,3 tonnára kellene mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást. Ez körülbelül annyi, mintha valaki egyszer elutazna oda-vissza Rio de Janeiróból Rijádba.
Nem nehéz felismerni, hogy a 2040-es években sokan kénytelenek lesznek lemondani a horizontot tágító élményekről, amelyeket manapság oly könnyen magunkévá tehetünk.
Az amerikaiak azért is aggódnak, mert náluk a cikk szerint az átlagos szén-dioxid-kibocsátás 16 tonna/fő/év. Más források inkább 20 tonna körüli értéket adnak meg, de persze nem csak az USA fogyaszt ilyen sokat. Az ausztrálok és a kanadaiak is elpöfögnek vagy 15 tonnát fejenként, sőt a britek is valahol 11-nél járnak. A magyar érték 4,6 tonna körüli.
A cikk arra is kitér, hogy mindenkinek a szén-dioxid-kibocsátása összhangban áll az energiafelhasználással, -fogyasztással.
Hacsak nem történik valamiféle tisztaenergia-áttörés (jelenleg az egyetlen életképesnek a nukleáris energia mutatkozik, a fúziós energia messzi álom, a megújulók pedig önmagukban kevesek), akkor a társadalom számára az energiafelhasználás mérséklése ugyanaz, mint az életszínvonalának a csökkentése.
A becslések, miszerint az amerikaiaknak így 85 százalékos életszínvonal-eséssel kellene szembenézniük, így valósnak tűnnek.
Persze addig még sok víz lefolyik a Dunán, akarom mondani a Mississippin. A javaslatot el is kell fogadni, és ez egy hosszú tárgyalásos folyamat lesz, ahol az eredeti előírás megfelelően felhígulhat. És ki az a vezető, politikai döntéshozó, aki bevállalná az állampolgárok életszínvonalának 85 százalékos csökkentését?
A cikk ezután felveti azt a futurisztikus elképzelést, miszerint a mostani, adósságon alapuló pénzt fel fogja váltani a digitális valuta, amelyet szociális hitelpontszámok, azaz személyes karbonlábnyomkvóták fognak támogatni. Érdekes meglátás, meglátjuk, mennyire elrugaszkodott.
Zárszóképp érdemes egy kicsit foglalkozni magunkkal is, hiszen Magyarországon az egy főre vetített éves karbonlábnyomunk már jócskán túllépte a 6 tonnát.
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Novemberben ismét növekedett a hazai turizmus: a külföldi vendégek száma 23,5, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 15,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát – az adatokat a Makronóm Intézet elemzője értékeli.
A nemzetgazdasági miniszter pozitív adatokat közölt a belföldi turizmussal kapcsolatban.
„2024-ben az I. kerületiek egy olyan programnak szavaztak bizalmat, amelyben vállaltuk, hogy városunk polgárai állnak majd az önkormányzati döntések középpontjában” – hangsúlyozta Böröcz László, a kerület polgármestere.
Éves alapon mérséklődött a költségvetési hiány 2024 harmadik negyedévében is. A negyedéves eredményszemléletű hiány a GDP 3 százalékát tette ki, míg az első 9 havi halmozott deficit 3,5 százalék volt, 1,8 százalékponttal kedvezőbb, mint 2023 azonos időszakában.
A kormány ígérete szerint 2025-től új időszámítás kezdődik, mivel az új gazdaságpolitika célja a jövedelmek emelése és a lakhatási költségek csökkentése.
A globális zöldforradalom fékezett üzemmódra váltott: a karbonsemlegesség céldátuma már nem 2050, hanem 2070. A befektetők megunták a startupálmokat, és a nagyvállalatokra tesznek, ahol a profit diktál. A pragmatizmus és a nyers számok felülírták a klímacélok romantikáját – derül ki a Goldman Sachs decemberi elemzéséből.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
